Bereczki Ferenc

Bereczki Ferenc

Bízvást pályázhat az iskola egyik leghűségesebb tanára címre.
Már a középiskolába is a pallagi Technikumba járt, azután 1954-ben már a Mezőgazdasági Akadémia hallgatójaként folytatta tanulmányait

Két évig dolgozott a termelésben, majd 1960-ban visszatért volt iskolájába tanítani. Munka mellett agrármérnöki, mérnöktanári, vezetőtanári és baromfitenyésztő szakmérnöki oklevelet szerzett. Hosszú évekig volt a gyakorlati oktatás vezetője, a szakszervezet titkára. Innen ment nyugdíjba 1997-ben.

Kimeríthetetlen munkabírását, problémaérzékenységét, gyors észjárását, cselekedeteinek sodrását kollégáinak és tanítványainak többsége nem tudta követni, ámulva nézte csak. Kevesen bírták vele a tempót. Magát és környezetét egyaránt kemény munkára, nagy erőfeszítésekre, szokatlan feladatvállalásokra sarkallta. Amíg mások számára egy–egy probléma még csak körvonalazódott, addig esetenként ő már a megoldásán is túl volt. Örömét lelte a munkában, a tanításban, a gyerekekkel való foglalkozásban.

Bámulatos szervezőképességgel rendelkezett, a feladatokhoz mindig megtalálta a megfelelő embert, és maga is oroszlánrészt vállalt a megoldásukból. Figyelme kiterjedt a legapróbb részletekre is. Szívesen vállalt helyettesítéseket a kollégiumban, így még több lehetősége nyílt együtt lenni tanítványaival, segíteni tanulmányaikat, versenyekre való felkészülésüket.

Hét osztálynak volt osztályfőnöke. Minden tanítványának a sorsát ismerte, és mint egy jó, de szigorú apa, jórészt irányította is. A gyengéket segítette, a tehetségeseket bíztatta, önbizalmukat erősítette, plusz ismeretekhez juttatta őket. Egészen különleges kapcsolatot alakított ki a szülőkkel, bevezette és rendszeressé tette az ún. összevont szülői értekezleteket, ahol a gyereknek és szüleinek egyaránt meg kellett jelenni. Őszinte, nyílt, bizalmas viszonyuk szilárd szövetséget jelentett a tanulók érdekében.

Rendszeresen tanulmányozta a szakmai folyóiratokat, nyomon követte az állattenyésztés legújabb eredményeit, ismereteit folyamatosan korszerűsítette. Diákjai fogcsikorgatva ugyan, de időnkét egyetemi jegyzetekből tanulták szakmájuk elméleti alapjait. Rendkívül fogékony volt az új technika alkalmazására, ő szorgalmazta, és vezette be elsőként az iskolában a számítástechnika oktatását, és a számítógép használatát szakmai gyakorlaton. Maga is részt vett takarmányozási feladatok számítógéppel történő megoldásában.

Tanítványait minden szakmai megmérettetésen elindította, a Mezőgazdasági Múzeum pályázataitól az OSZTV-n át a Juhászversenyekig. Nehezen lehetne felsorolni a különböző helyezéseket elérő, eredményesen szereplő diákjait. A sikerekből, a dicsőségből a nagyobbik részt a tanulóknak juttatta, azon elv alapján, hogy egy tanár munkájának eredménye leginkább tanítványai helytállásával mérhető.

Amikor a szakmai gyakorlati képzés a tangazdaság megszűntével jórészt a környező nagyüzemi állattartó telepekre helyeződött át, neki nem jelentett gondot kiválasztani közülük a legmegfelelőbbet, és biztos lehetett benne, hogy mindenhol találkozik volt tanítvánnyal, aki szívesen, tisztelettel és készségesen fogadja. Pályája során több száz diákot tanított, akik ha már volt iskolájuk nem is minden tanárára emlékeznek pontosan, de Bereczki tanár urat biztosan nem felejtik el.

Ökoiskola

Iskolai rendszerű technikus képzéseink

Köszönetnyilvánítás

"TANULHATSZ-FEJLŐDHETSZ" projekt bemutatása

"Generationsbrücke” - "Generációk közötti híd”

Debreceni Labdarúgó Akadémia

Referencia-intézmény

Leonardo program

Jó gyakorlataink

Kompetencia alapú oktatás

Debreceni Diákönkormányzatok

Lap tetejére